Egyébként nem értem hogy utcán, járdán miért fontos a póráz nélkül való séta. Ugysem rohangálhat kedvére, hiszen folyton fegyelmezzük. Ott veszem le a pórázt, ahol nem kell folyton rászólni, hanem futkoshatnak nyugodtan, lehet játszani, labdázni vagy csak egyszerűen a fúben hemperegni.
Az én véleményem erről az, hogy a kutya biztonsága a legfontosabb, és temészetesen ezt bármi áron védeni kell. De váratlan helyzetek mindig adódhatnak.
Azt már korábban meséltem, hogy a házunkban lakó idős néni havanese úgy tünt el 3 napra (!), hogy a néni megcsúszott a jeges járdán, a póráz kiesett a kezéből, a kutya pedig huss, elszaladt! Ha a néni kicsit bátrabb és el merte volna engedni korábban a kutya minden riadalma ellenére visszajött volna ha hívja a néni.
Ennél is tanulságosabb, hogy kb. egy hónapja Chanira műanyag csattos nyakörvet tettem, mondván, hogy az egyszerűbb és gyorsabb mint a hagyományos, úgyis csak egy gyors pisire megyünk ki.
Persze Murphy törvénye, "ami elromolhat az el is romlik" a nyakörv levált az 5. méteren, a bokorból kilépett egy fekete macska, és berohant a parkolóba a kocsik közé, majd feltünt egy kocsi is.
Chani szerencsére uralkodott a vérén amikor szóltam neki (Ez perszeErna nevelésének köszönhető), és odajött hozzám...annak ellenére, hogy nagy macska vadász, és semmi más nem gátolta meg abban, hogy utána iramodjon, csak az én szavam.
Szerintem nagyon fontos, hogy a kutya tudja, és megtanulja, hogy ilyenkor is szót kell fogadnia.
Ezt pedig a kutya csak akkor tanulja meg, ha lehetősége van rá, hogy megtanulja.
Persze félreértés ne essék, nem arra gondolok, hogy csőcsforgalomban, a Váci úton kell a kutyával póráz nélkül átkelni gyakorlás képpen. De egy viszonlag kis fogalmú környéken vasárnap reggel, amikor óránként tűnik fel egy autó, szerintem nyugodtan lehet gyakorolni, hogy nem megy le a járdáról, járadszélnél megáll...stb.
És ha 20 m-re van tőlem és nem jön vissza,akkor mit csináljak ?,mert az nem megoldás hogy rohanok utána ész nélkül!
Én ilyenkor azt szoktam csinálni,hogy azt mondom Fáninak,hogy "Szia" és akkor azonnal fut utánam vagy az ellenkező irányba futok és akkor is megiramodik utánam! _________________ My Westie kennel www.mywestie.freeweb.hu
Egyébként nem értem hogy utcán, járdán miért fontos a póráz nélkül való séta. Ugysem rohangálhat kedvére, hiszen folyton fegyelmezzük. Ott veszem le a pórázt, ahol nem kell folyton rászólni, hanem futkoshatnak nyugodtan, lehet játszani, labdázni vagy csak egyszerűen a fúben hemperegni.
Az én véleményem erről az, hogy a kutya biztonsága a legfontosabb, és temészetesen ezt bármi áron védeni kell. De váratlan helyzetek mindig adódhatnak.
Azt már korábban meséltem, hogy a házunkban lakó idős néni havanese úgy tünt el 3 napra (!), hogy a néni megcsúszott a jeges járdán, a póráz kiesett a kezéből, a kutya pedig huss, elszaladt! Ha a néni kicsit bátrabb és el merte volna engedni korábban a kutya minden riadalma ellenére visszajött volna ha hívja a néni.
Ennél is tanulságosabb, hogy kb. egy hónapja Chanira műanyag csattos nyakörvet tettem, mondván, hogy az egyszerűbb és gyorsabb mint a hagyományos, úgyis csak egy gyors pisire megyünk ki.
Persze Murphy törvénye, "ami elromolhat az el is romlik" a nyakörv levált az 5. méteren, a bokorból kilépett egy fekete macska, és berohant a parkolóba a kocsik közé, majd feltünt egy kocsi is.
Chani szerencsére uralkodott a vérén amikor szóltam neki (Ez perszeErna nevelésének köszönhető), és odajött hozzám...annak ellenére, hogy nagy macska vadász, és semmi más nem gátolta meg abban, hogy utána iramodjon, csak az én szavam.
Szerintem nagyon fontos, hogy a kutya tudja, és megtanulja, hogy ilyenkor is szót kell fogadnia.
Ezt pedig a kutya csak akkor tanulja meg, ha lehetősége van rá, hogy megtanulja.
Persze félreértés ne essék, nem arra gondolok, hogy csőcsforgalomban, a Váci úton kell a kutyával póráz nélkül átkelni gyakorlás képpen. De egy viszonlag kis fogalmú környéken vasárnap reggel, amikor óránként tűnik fel egy autó, szerintem nyugodtan lehet gyakorolni, hogy nem megy le a járdáról, járadszélnél megáll...stb.
És ha 20 m-re van tőlem és nem jön vissza,akkor mit csináljak ?,mert az nem megoldás hogy rohanok utána ész nélkül!
Én azóta elengedem, mióta először utcára mentünk.
Akkor még kis mafla volt, és folyamatosan nézett engem, nelhogy elvesszen. Jobban aggódott, hogy valahol elhagyom mint én miatta.
Meg akkor úgy voltam vele, hogy kis töpszli, ha nagyon nem áll meg akkor is el tudom kapni.
Aztán jött az az időszak mikor kezdett kamaszodni, és lázadni...akkor volt egy két, vagy több, grabancrázás, mert lement az útra (de mint fönt is írtam, nem a Váci út mellett gyarkoroltuk, hanem olyan helyen ahol heti két autó jár).
Nem tudom, hogy a többi kutyánál, hogy van/volt, de Lédának volt egy durván 5-10 méter sugarú, képzelet beli kör, amin belül ha rászóltam akkor még megállt (mindegy volt, hogy mit látott), azon kívül már nem.
Úgyhogy mi úgy tanultuk (közösen), hogy én előbb vettem észre azokat a dolgokat, ami miatt Léda elmehetett volna és már akkor rászóltam amikor még nem is látta, vagy még csak figyelte.
Ez nálunk is így van, ha időben észre tudom venni a veszélyt akkor minden rendben, de egy bizonyos távolságon túl már nem lehet megállítani. Nálunk cica nem nagyon van, a gyerekek és a másik kutya jelentik a fő csábítást. Hétvégén Molly lelépett az útra, mert látott egy embert aki a kocsiba pakolt be, és azt hitte azért hajolt le, hogy az ő pocakját simizze Csak akkor merem elengedni, ha tudok megfelelően figyelni, hogy előbb észrevegyem a csábítást mint ő. Forgalmas részen persze mindig pórázon van, meg sok ember között is, mert mindenkihez odamegy hízelegni, felugrál, és ezt nyilván nem mindenki szereti. Bár mostanában gonoszkodik, mert aki hívja, cuppog neki ahhoz nem megy oda, bezzeg aki nem akarja azt letámadja a hízelgésével, hiába igazi nő a drága
Egyébként nem értem hogy utcán, járdán miért fontos a póráz nélkül való séta. Ugysem rohangálhat kedvére, hiszen folyton fegyelmezzük. Ott veszem le a pórázt, ahol nem kell folyton rászólni, hanem futkoshatnak nyugodtan, lehet játszani, labdázni vagy csak egyszerűen a fúben hemperegni.
Az én véleményem erről az, hogy a kutya biztonsága a legfontosabb, és temészetesen ezt bármi áron védeni kell. De váratlan helyzetek mindig adódhatnak.
Azt már korábban meséltem, hogy a házunkban lakó idős néni havanese úgy tünt el 3 napra (!), hogy a néni megcsúszott a jeges járdán, a póráz kiesett a kezéből, a kutya pedig huss, elszaladt! Ha a néni kicsit bátrabb és el merte volna engedni korábban a kutya minden riadalma ellenére visszajött volna ha hívja a néni.
Ennél is tanulságosabb, hogy kb. egy hónapja Chanira műanyag csattos nyakörvet tettem, mondván, hogy az egyszerűbb és gyorsabb mint a hagyományos, úgyis csak egy gyors pisire megyünk ki.
Persze Murphy törvénye, "ami elromolhat az el is romlik" a nyakörv levált az 5. méteren, a bokorból kilépett egy fekete macska, és berohant a parkolóba a kocsik közé, majd feltünt egy kocsi is.
Chani szerencsére uralkodott a vérén amikor szóltam neki (Ez perszeErna nevelésének köszönhető), és odajött hozzám...annak ellenére, hogy nagy macska vadász, és semmi más nem gátolta meg abban, hogy utána iramodjon, csak az én szavam.
Szerintem nagyon fontos, hogy a kutya tudja, és megtanulja, hogy ilyenkor is szót kell fogadnia.
Ezt pedig a kutya csak akkor tanulja meg, ha lehetősége van rá, hogy megtanulja.
Persze félreértés ne essék, nem arra gondolok, hogy csőcsforgalomban, a Váci úton kell a kutyával póráz nélkül átkelni gyakorlás képpen. De egy viszonlag kis fogalmú környéken vasárnap reggel, amikor óránként tűnik fel egy autó, szerintem nyugodtan lehet gyakorolni, hogy nem megy le a járdáról, járadszélnél megáll...stb.
És ha 20 m-re van tőlem és nem jön vissza,akkor mit csináljak ?,mert az nem megoldás hogy rohanok utána ész nélkül!
Én azóta elengedem, mióta először utcára mentünk.
Akkor még kis mafla volt, és folyamatosan nézett engem, nelhogy elvesszen. Jobban aggódott, hogy valahol elhagyom mint én miatta.
Meg akkor úgy voltam vele, hogy kis töpszli, ha nagyon nem áll meg akkor is el tudom kapni.
Aztán jött az az időszak mikor kezdett kamaszodni, és lázadni...akkor volt egy két, vagy több, grabancrázás, mert lement az útra (de mint fönt is írtam, nem a Váci út mellett gyarkoroltuk, hanem olyan helyen ahol heti két autó jár).
Nem tudom, hogy a többi kutyánál, hogy van/volt, de Lédának volt egy durván 5-10 méter sugarú, képzelet beli kör, amin belül ha rászóltam akkor még megállt (mindegy volt, hogy mit látott), azon kívül már nem.
Úgyhogy mi úgy tanultuk (közösen), hogy én előbb vettem észre azokat a dolgokat, ami miatt Léda elmehetett volna és már akkor rászóltam amikor még nem is látta, vagy még csak figyelte. _________________ Ágnes - Léda
Egyébként nem értem hogy utcán, járdán miért fontos a póráz nélkül való séta. Ugysem rohangálhat kedvére, hiszen folyton fegyelmezzük. Ott veszem le a pórázt, ahol nem kell folyton rászólni, hanem futkoshatnak nyugodtan, lehet játszani, labdázni vagy csak egyszerűen a fúben hemperegni.
Az én véleményem erről az, hogy a kutya biztonsága a legfontosabb, és temészetesen ezt bármi áron védeni kell. De váratlan helyzetek mindig adódhatnak.
Azt már korábban meséltem, hogy a házunkban lakó idős néni havanese úgy tünt el 3 napra (!), hogy a néni megcsúszott a jeges járdán, a póráz kiesett a kezéből, a kutya pedig huss, elszaladt! Ha a néni kicsit bátrabb és el merte volna engedni korábban a kutya minden riadalma ellenére visszajött volna ha hívja a néni.
Ennél is tanulságosabb, hogy kb. egy hónapja Chanira műanyag csattos nyakörvet tettem, mondván, hogy az egyszerűbb és gyorsabb mint a hagyományos, úgyis csak egy gyors pisire megyünk ki.
Persze Murphy törvénye, "ami elromolhat az el is romlik" a nyakörv levált az 5. méteren, a bokorból kilépett egy fekete macska, és berohant a parkolóba a kocsik közé, majd feltünt egy kocsi is.
Chani szerencsére uralkodott a vérén amikor szóltam neki (Ez perszeErna nevelésének köszönhető), és odajött hozzám...annak ellenére, hogy nagy macska vadász, és semmi más nem gátolta meg abban, hogy utána iramodjon, csak az én szavam.
Szerintem nagyon fontos, hogy a kutya tudja, és megtanulja, hogy ilyenkor is szót kell fogadnia.
Ezt pedig a kutya csak akkor tanulja meg, ha lehetősége van rá, hogy megtanulja.
Persze félreértés ne essék, nem arra gondolok, hogy csőcsforgalomban, a Váci úton kell a kutyával póráz nélkül átkelni gyakorlás képpen. De egy viszonlag kis fogalmú környéken vasárnap reggel, amikor óránként tűnik fel egy autó, szerintem nyugodtan lehet gyakorolni, hogy nem megy le a járdáról, járadszélnél megáll...stb.
És ha 20 m-re van tőlem és nem jön vissza,akkor mit csináljak ?,mert az nem megoldás hogy rohanok utána ész nélkül!
Egyébként nem értem hogy utcán, járdán miért fontos a póráz nélkül való séta. Ugysem rohangálhat kedvére, hiszen folyton fegyelmezzük. Ott veszem le a pórázt, ahol nem kell folyton rászólni, hanem futkoshatnak nyugodtan, lehet játszani, labdázni vagy csak egyszerűen a fúben hemperegni.
Az én véleményem erről az, hogy a kutya biztonsága a legfontosabb, és temészetesen ezt bármi áron védeni kell. De váratlan helyzetek mindig adódhatnak.
Azt már korábban meséltem, hogy a házunkban lakó idős néni havanese úgy tünt el 3 napra (!), hogy a néni megcsúszott a jeges járdán, a póráz kiesett a kezéből, a kutya pedig huss, elszaladt! Ha a néni kicsit bátrabb és el merte volna engedni korábban a kutya minden riadalma ellenére visszajött volna ha hívja a néni.
Ennél is tanulságosabb, hogy kb. egy hónapja Chanira műanyag csattos nyakörvet tettem, mondván, hogy az egyszerűbb és gyorsabb mint a hagyományos, úgyis csak egy gyors pisire megyünk ki.
Persze Murphy törvénye, "ami elromolhat az el is romlik" a nyakörv levált az 5. méteren, a bokorból kilépett egy fekete macska, és berohant a parkolóba a kocsik közé, majd feltünt egy kocsi is.
Chani szerencsére uralkodott a vérén amikor szóltam neki (Ez perszeErna nevelésének köszönhető), és odajött hozzám...annak ellenére, hogy nagy macska vadász, és semmi más nem gátolta meg abban, hogy utána iramodjon, csak az én szavam.
Szerintem nagyon fontos, hogy a kutya tudja, és megtanulja, hogy ilyenkor is szót kell fogadnia.
Ezt pedig a kutya csak akkor tanulja meg, ha lehetősége van rá, hogy megtanulja.
Persze félreértés ne essék, nem arra gondolok, hogy csőcsforgalomban, a Váci úton kell a kutyával póráz nélkül átkelni gyakorlás képpen. De egy viszonlag kis fogalmú környéken vasárnap reggel, amikor óránként tűnik fel egy autó, szerintem nyugodtan lehet gyakorolni, hogy nem megy le a járdáról, járadszélnél megáll...stb. _________________ Ágnes - Léda
Én úgy gondoltam ,hogy a közelünkben lévő kutyafuttatóhoz szokatom hozzá,hogy ott szabadon szaladgálhasson, ott akkor gyakorolni is tudnánk a "gyere ide" meg hasonlókat és veszélynek sincs kitéve.
Mert én nem igazán kedvelem,hogy állandóan pórázon van és a játék közben is szörnyen zavaró tud lenni... _________________ Georgey és Lili
Én megfogadtam,hogy ahol nagyon közel van a járműforgalom ott sohasem engedem el,mert:
-egyrészt,ha meglát egy cicát,akkor utánafut,ilyenkor szelektív a hallása
-másrészt kistesű kutyus és nehezebb észrevenni az autósnak,mint egy nagytestű kutyust
-harmadrészt "terrier vér" folyik benn,így rettentő temperamentumos,energikus és Fáni rettentő kelekótya
-mostanában elég sok a száguldozó autó
Meg miért engedjem el olyan helyen, ahol közel járnak az autók,hogy ha mindig szólongatnom kell,az 5m póráz ilyenkor kiváló!
Véleményem szerint nem szabad kockázatani,mert két pillanaton múlhat az egész és felelősek vagyunk a kutyusainkért,mert Ők nem mindig tudják felmérni,hogy ez meg az mennyire veszélyes éppen vagy sem!Ebben az is megerősített,hogy a múltkor egy 8 éves magyar vizsla nem fogadott szót a gazdinak és átszaladt az úttesten,de szerencsére éppen nem jött autó! _________________ My Westie kennel www.mywestie.freeweb.hu
Pórázmentes sétáltatás ügyben 100 %-ig egyetértek Tigrissyvel. Nekem sajnos egy kutyám már elpusztult, mert nem fogadott szót és kirohat az autóútra, és halálra gázolta egy kocsi. Ugyhogy csak ott engedem el a lányokat, ahol biztosan nem érheti őket baj. Hiába tanitod és fegyelmezed, a weszti azért mégiscsak terrier, sőt vadászkutya. Kutyája válogatja, amelyik temperamentumosabb, az sajnos megbizhatatlanabb is. Valóban csak a következetes szigoru fegyelmezés az egyetlen lehetőség, mert akkor a gazdi parancsszava nagyobb erő lesz, mint a csábitás, hogy elrohanjon . Egyébként nem értem hogy utcán, járdán miért fontos a póráz nélkül való séta. Ugysem rohangálhat kedvére, hiszen folyton fegyelmezzük. Ott veszem le a pórázt, ahol nem kell folyton rászólni, hanem futkoshatnak nyugodtan, lehet játszani, labdázni vagy csak egyszerűen a fúben hemperegni. _________________ Bonnie, Ashley és Meggie
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Szia Zsuzska!
Az nagyon fontos ha esetleg nem menne vissza hozzád és te már üvöltözöl neki, netán rohansz utána és ő ezt esetleg játéknak tekinti akkor is próbálj meg higgadt maradni, tehát véletlenül se kapjon ki, mert akkor félni fog és tutira nem fog vissza menni legközelebb!
De ha pedig ügyesen visszamegy hozzád amikor hívod, akkor dícsérd agyon, esetleg szerintem még a juti falat is előkerülhet
ezzel én nem egészen értek egyet,igenis jócskán kapjon ki, hogyha nem megy vissza, mert a saját érdeke, hogy megértse, hogy ha hívod vissza kell mennie, mert az életébe kerülhet ha nem teszi, és mondjuk átszalad helyette az úton.
Viszont egy dolog tényleg fontos, és erre nagyon figyelj. Ha nem jön vissza, pedig te már 77szer szóltál neki, és ő csak nem figyel rád, akkor hagyd abba a hívást, menj utána, és ha elkaptad, rázd meg jól a bundáját, vagy kapjon egyet a fenekére, hogy érezze, hogy rosszat csinált. Nagyon nagyon fontos, hogy azt semmiképpen ne csináld, hogyha nagyon sokáig nem jön, akkor mikor végre mégis odajön, akkor szídod meg, mert azt nem fogja érteni, hiszen p odament. Ezért kell azt csinálni, hogy te mész őutána, már nem hívod, hanem mondjuk azt mondod neki, hogy mit mondtam, mit csináltál, ilyesmi. Vaci ilyenkor már a hangsúlyomból tudja, hogy na, ezt nem kellett volna, és most mérges a gazdi.
Én egyetlen percig sem tagadom, hogy nem egyszer elcsattant a kezem a fenekükön, vagy jó alaposan megráztam a bundájukat, ilyen esetben, de egyáltalán nem félnek tőlem, mert mindig nagyon következetesen voltam velük szigorú, tehát egy idő után már maguktól tudták, hogy most olyat csináltak amit nem kellet volna. _________________ Nóri+Zoli+Vaci+Rudolf+Sári&Sali a japán táncoló egerek
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Szia!
Én azt hiszem, hogy 4-5 hónapos kora körül engedtem el, de úgy, hogy volt ott idősebb kutya, akivel bizti be lehetett hívni.
Az viszont biztos, hogy a következő kutyut - nyár - már kezdettől fogva elengedve fogom sétáltatni, habár nagy könnyebbséget jelent, hogy itt lesz Füge mellette (feltéve, ha nem makacskodik éppen, és be tudom őt is hívni... )
Sajnos elmondom neked, hogy nem biztos, hogy könnyebb lesz a dolog, én azt tapasztaltam, hogy sokkal nehezebb, mert az új kutya 150% os figyelmet követel, és a másikra is figyelned kell közben. Egyébként én a helyedben ott nálunk a telepen el nem engenék egy kiskutyát az tuti. Komolyan mondom, lassan azon gondolkozik az ember, hogy az ANTSZt kellene kihívni, egyszerűen botrány. _________________ Nóri+Zoli+Vaci+Rudolf+Sári&Sali a japán táncoló egerek
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Mi Vacival élete első sétáján sétáltunk először póráz nélkül. Amikor elkezdtünk lejárogatni, akkor ő még csak az ül parancsot tudta, semmi mást. Minden sétánál gyakoroltuk a gyere idét, meg a nem szabad, Fújj parancsokat, és nagyon szépen megtanulta. Következetesen minden úttestnek látszó helyen leültettük, hogy tanulja meg, hogy nem szabad átszaladni. Én azt tapasztaltam, hogy csak a türelmen, és a bizalmon múlik a dolog. Rengeteget gyakoroltunk Vacival, voltak jobb, rosszabb napok, de általánosságban szépen fejlődött. Még olyan is volt, hogy a 2szer 3 sávos úton is átmentünk póráz nélkül, persze olyankor, amikor nem volt nagy forgalom, és nagyon nagyon figyeltem rá.
Szóval én azt mondom, hogy a legfontosabb, hogy bízzál benne, és következetes legyél, és az első időben mindenképpen nagyon figyelj oda rá, amíg meg nem szokja a parancsaidat.
Sajnos mi mostanában nem tudunk póráz nélkül sétálni, mert az elmúlt 2-3 hónapban elkezdett egy szeméttelephez hasonlítani a lakótelep, és a romlott hústól kezdve mindent kidobálnak, szóval féltem őket, hogy összeszednek valamit. _________________ Nóri+Zoli+Vaci+Rudolf+Sári&Sali a japán táncoló egerek
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Szia!
Én azt hiszem, hogy 4-5 hónapos kora körül engedtem el, de úgy, hogy volt ott idősebb kutya, akivel bizti be lehetett hívni.
Az viszont biztos, hogy a következő kutyut - nyár - már kezdettől fogva elengedve fogom sétáltatni, habár nagy könnyebbséget jelent, hogy itt lesz Füge mellette (feltéve, ha nem makacskodik éppen, és be tudom őt is hívni... ) _________________ Frankie Forever, Füge for Eternity!!!
http://gallery.site.hu/u/inidampco/
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Szia Zsuzska!
Az nagyon fontos ha esetleg nem menne vissza hozzád és te már üvöltözöl neki, netán rohansz utána és ő ezt esetleg játéknak tekinti akkor is próbálj meg higgadt maradni, tehát véletlenül se kapjon ki, mert akkor félni fog és tutira nem fog vissza menni legközelebb!
De ha pedig ügyesen visszamegy hozzád amikor hívod, akkor dícsérd agyon, esetleg szerintem még a juti falat is előkerülhet _________________ Timi & Maxi
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza :(
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Fáni 6 hónapos volt körülbelül,amikor először elengedtem.Én úgy csináltam,hogy vittem magammal jutifalatot,hogy biztosan visszajöjjön! :D Csak olyan helyen engedd el,ahol nagyon biztonságos és messze van a járműforgalomtól!
Én ma ,3 hónaposan engedtem el először egy téren ,ahol sok fű van és lehet rohangálnia ,de ahogy hívtam már rohant vissza hozzám!
Wolfinál(az előző szerelmemnél=babócámnál) 5 hónaposan engedtem el elősnek ,de őneki aztán ha meglátott egy másik kutyát ,akkor aztán üvölthette és fejenállhattam, ha az a kutya a túl oldalon van ,ő átrohant a másik oldalra és nme érdekeltem őt én :lol: :lol:
Vigyázz,h a kutyád teljesen bízzon benned!
Köszi, majd kipróbálom. Itt is van olyan zöld terület de azt hiszem viszek még valakit magammal, ha netán futni kell utánna :lol:
Na meg persza a jutalomfalatot is bekészítem a zsebembe :D _________________ Zsuzska és Lilly
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Fáni 6 hónapos volt körülbelül,amikor először elengedtem.Én úgy csináltam,hogy vittem magammal jutifalatot,hogy biztosan visszajöjjön! Csak olyan helyen engedd el,ahol nagyon biztonságos és messze van a járműforgalomtól!
Én ma ,3 hónaposan engedtem el először egy téren ,ahol sok fű van és lehet rohangálnia ,de ahogy hívtam már rohant vissza hozzám!
Wolfinál(az előző szerelmemnél=babócámnál) 5 hónaposan engedtem el elősnek ,de őneki aztán ha meglátott egy másik kutyát ,akkor aztán üvölthette és fejenállhattam, ha az a kutya a túl oldalon van ,ő átrohant a másik oldalra és nme érdekeltem őt én
Vigyázz,h a kutyád teljesen bízzon benned!
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált.
Fáni 6 hónapos volt körülbelül,amikor először elengedtem.Én úgy csináltam,hogy vittem magammal jutifalatot,hogy biztosan visszajöjjön! Csak olyan helyen engedd el,ahol nagyon biztonságos és messze van a járműforgalomtól! _________________ My Westie kennel www.mywestie.freeweb.hu
Sziasztok!!
A nagyon édesek a kutyusok.
Olyan kérdésem lenne mikor engedtétek először szabadon sétálni a kutyikat???
Mert én még nem merem, attól félek nem jön vissza :(
Mert még tanuljuk a gyere ide vagy a hozzám vezényszavakat. Nem mindig hallgat rá főleg ha olyanja van akkor úgy tesz mint aki nem hallja amit mondok neki. Átnéz rajtam, a kis rafinált. _________________ Zsuzska és Lilly
Hát igen, ezzel a kerítéssel kéna vmit kezdeni. Kb. másfél méter magas, (kicsit kisebb, mondjuk 140 cm) és mivel alatta át lehet szökni, oda kéne csirke háló. A másik megoldás az, ha egy részt, ami egyébként is le van határolva a kertből, csak egy két méteres rész hiányzik, azt elkeríteni. Annak a területnek fele terasz. /Ja, ez most így eszembe jutott: elmondom, hogy jártunk a cicámmal. Szegény kis lüke nem tudta, mi van az erkélyfal mögött, gondolom neki csak annyi látszott belőle, mint egy asztalból. Felugrott, 2 és fél métert zuhant. Betonra. A tesóm lustasága mentette meg a rémült kis jószágot, nem takarított el egy nagy adag falevelet, és pont arra esett SZóval a kutyámmal úgy kezdem, hogy megmutatom mi van ott... / Ha jól tudom, kb 4 hónapos koráig még nincs akkora mozgásigénye, hogy sétáltatni kéne, így a játékkal és a természetes mozgással is beéri, szóval akkor ki nem zárnám a kertbe Így ha kint van, mindig ketten leszünk. Meg aztán azt se akarom, hogy megkergesse a cicusokat...
Másik téma: szüleim kételkednek bennem, hogy alábbhagy a lelkesedésem, de szerintem ez nem így lesz. Ha egy papucs iránt éreznék ilyen lelkesedést, akkor lehiszem, hogy nem og mindig érdekelni. De a cicám előtt is ugyanígy, ugyanennyit készültem, olvasgattam, és még ma is (mindjárt 4 éves) nagíon szeretem, és ha találok új infót cicákról, most is elolvasom. Kutyákkal se lesz másképp!
Köszi a jótanácsokat
Ez a lelkesedés érdekes dolog. Én világ életemben állatot szerettem volna, de a szüleim mindig leragadtak a hal és a teknősbéka résznél az állatok közül. Nekem az meg nem kellett, mert nem szőrös, meg nem lehet vele játszani. Végül 11 éves koromban lett egy cicám (Mirrmurr). A mindenem volt hosszú évekig. kb 16-17 éves lehettem, mikorra annyira aktívan sportoltam, hogy alig voltam otthon, aztán jött az érettségi, meg a főiskola, és Mirr sajnos háttérbe szorult. Ugyanúgy imádtam, de szinte semmi időm nem volt rá. Ő ettől még boldog macska, mert a cicák ragaszkodnak az emberhez ugyan, de nem anniyra, mint a kutyák. Most is nagyon szeretem, (mostmár 12,5 éves) de anyukáméknál maradt, mert 11 is elmúlt már, mikor elköltöztem otthonról, és nem akartam megbolygatni a jólmegszokott kis világát.
De egy kutya nem ilyen eset, valószínű hasonló helyzetben egy kutyus lelkibeteg lett volna, és depressziós, mert ő mindenekfelett ragaszkodik a gazdihoz.
Nagyon nagyon kívánom, hogy jó döntést hozz, és sok örömöd legyen benne, akármikor is lesz a tiéd. Egy biztos, hogy jó fajtát választottál.
Szia Tigrissy!
12,5 éves... Az nagyon szép kor! Sok boldogságot neki nélküled is! És nem is tűnik egy kcisit se szomorúnak hogy csak ritkán lát? (vagyis nemtom, menyiszer lát Téged, csak gondolom ritkábban, mint régen.) Inkább neked lehetett rossz...
De azt megkérdezhetem, hogy lett végül westie-d? Mert azt nem írtad bele. Az új lakásban/házban, ugye? Ha így volt, akkor nem érezted úgy, hogy ez nem szép dolog a cicával szemben? Én kicsit így érzem, mármint így nálunk, de nagyon-nagon bízom benne, hogy összehaverkodnak. Ha nem, akkor olyan lelkiismeret furdalásom lesz... Lehet, hogy akkor mind2 fél érdekében tovább kell adni a westie-t. Najó, inkább csak a cica érdekében. Ezt még át kell gondolnom, nagyon! Cica mellett sokszor elvan a westie, ugye? Sok jó példát hallottam.
Pati /kérlek ne ítéljetek el a cicaügy miatt, ez még nem döntés, hogy jön a westie mellé... Ezen dolgon még tényleg gondolkoznom kell, és kérnem segítséget /
Van egy dolog, amit nem szabad elfelejteni, és tetszik nem tetszik így van. A kutya az emberhez ragaszkodik, a macska a helyhez. Én szentül meg voltam róla győződve, mint minden macskás azt hiszem, hogy ez bizony nem így van, és az én macskám hozzám ragaszkodik, aztán egy frászt. Ugyanolyan boldog és elégedett mióta nem lakom otthon, mint előtte. Anyukámék szeretik, kényeztetik, amit ő nagyon élvez is, de igazándiból akkor is a helyhez ragaszkodik. Akkor amikor 5 évvel ezelőtt az egész családunk elköltözött a város másik részére az sokkal jobban megviselte, mint az amikor én elköltöztem 1,5 éve otthonról.
Ő nem szomorú, mert otthon boldog, én meg azért nem vagyok szomorú, mert ő boldog, anyukám sem szomorú, mert nagyon megszerette a cicát, és nem akarta hogy elvigyem tehát a végeredmény mindenkinek jó lett.
Egyébként miért lenne nem szép dolog a cicával szemben? Őt nem hoztam el otthonról, mert már öreg, és nem akartam felborítani az életét, de ettől még szerintem nekem nem kell állat nélkül élnem. Én már nem tudom azt elképzelni, hogy nincsen állatom, valahogy elkeveredtem a westiekhez, és szerelem volt első látásra, aztán mostmár másfél évvel az első kutyusunk érkezése után ketten vannak.
Azt hogy érted, hogy lehet, hogy mind a két fél érdekében tovább kell adni a westiet? _________________ Nóri+Zoli+Vaci+Rudolf+Sári&Sali a japán táncoló egerek
Szia Tigrissy!
12,5 éves... Az nagyon szép kor! Sok boldogságot neki nélküled is! És nem is tűnik egy kcisit se szomorúnak hogy csak ritkán lát? (vagyis nemtom, menyiszer lát Téged, csak gondolom ritkábban, mint régen.) Inkább neked lehetett rossz...
De azt megkérdezhetem, hogy lett végül westie-d? Mert azt nem írtad bele. Az új lakásban/házban, ugye? Ha így volt, akkor nem érezted úgy, hogy ez nem szép dolog a cicával szemben? Én kicsit így érzem, mármint így nálunk, de nagyon-nagon bízom benne, hogy összehaverkodnak. Ha nem, akkor olyan lelkiismeret furdalásom lesz... Lehet, hogy akkor mind2 fél érdekében tovább kell adni a westie-t. Najó, inkább csak a cica érdekében. Ezt még át kell gondolnom, nagyon! Cica mellett sokszor elvan a westie, ugye? Sok jó példát hallottam.
Pati /kérlek ne ítéljetek el a cicaügy miatt, ez még nem döntés, hogy jön a westie mellé... Ezen dolgon még tényleg gondolkoznom kell, és kérnem segítséget /
Szia!
Nálunk is cica mellé fog érkezni a kutyus. Az én cicám 12 éves sziámi cicus.(most is épp itt süncizik körülöttem ).
Szerintem nagyon sok múlik a macsek jellemén,hogy hogyan fogadja a területére érkező kutyákat.
Nekem szerencsém van,Lukrécia a világ legjámborabb teremtménye,a német juhászomat sem bántotta,míg kicsi volt a kutty;később egyenesen rettegett tőle,mert 6* akkora volt,mint ő.
Szerintem (remélem) következetes neveléssel és odafigyeléssel a kiskutyának is meg lehet tanítani,hogy ne piszkálja a cicust.Meg érzi a gazdikon,hogy a macsek is a "falkához" tartozik,ezért nem zsákmányként tekint rá,hanem szükséges rosszként. (eddig minen kutyámmal így volt.)
Judit (Muha-klán) írta nemrég az egyik topikba,hogy náluk is van cica,meg 3 westie csaj,és a cicának néha futó edzést tartanak,de amúgy semleges a viszony.
Üdv.:Rita
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Regisztráció
Belépés
Galéria
Keresés
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Segitség!
Fórum index
»
Csevely az egyes fajtákról
»
West Highland White Terrier
Csak akkor merem elengedni, ha tudok megfelelően figyelni, hogy előbb észrevegyem a csábítást mint ő. Forgalmas részen persze mindig pórázon van, meg sok ember között is, mert mindenkihez odamegy hízelegni, felugrál, és ezt nyilván nem mindenki szereti. Bár mostanában gonoszkodik, mert aki hívja, cuppog neki ahhoz nem megy oda, bezzeg aki nem akarja azt letámadja a hízelgésével, hiába igazi nő a drága 
- már kezdettől fogva elengedve fogom sétáltatni, habár nagy könnyebbséget jelent, hogy itt lesz Füge mellette (feltéve, ha nem makacskodik éppen, és be tudom őt is hívni... 
Betonra. A tesóm lustasága mentette meg a rémült kis jószágot, nem takarított el egy nagy adag falevelet, és pont arra esett 
Így ha kint van, mindig ketten leszünk. Meg aztán azt se akarom, hogy megkergesse a cicusokat...
