Kösöznöm az eddigi ötleteket! Rajta vagyunk már ezeken egy ideje, csináljuk, jó hallani, hogy mások serint sem oktalanság.
Azért várom még az ötletládába a javaslatokat! Csak bátran-bátran!
Gyorsan még azt hozzáteszem: most már mintha - két napja - minden rendben lenne. _________________ _/\_])_]_](_
Nem, már lassan másfél éve. Persze az is benne van, hogy nagyon hálás, hiszen talált kutyus, és jobb dolga van, mint nekem
Valami "valeriana" / macskagyökérről van valami tapasztalatotok? Természetesen szeretnénk inkább lelkileg rendezni ezt, hogy ne kelljen leszedálni szegény párát, de addig is, amíg azzal eredményt érünk el, kell valami.
Oh, igen, kilós velőscsont, csipogó labda, egyebek természetesen rendelkezésére állnak.
Szióka!!!!
Ez nagyon nehéz eset!! Esetleg tojástartó doboz??? Valami olyan játék,amiben eldugsz apró kaját,és valahogy ki kell bányásznia????
Olyan pólód,amit nem sajnálsz,legyen rajtad,és amikor elmész odaadni neki,hogy maradjon vele a gazdi "szaga".
Ha szeparációs stressz,akkor esetleg azt kipróbálni sokszor,hogy elmentek,de pár perc múlva vissza,és közben nem foglalkozni vele,hogy örül nektek,csak nyugodtan természetesen,mintha ott se lenne???Ezt jó párszor kell megcsinálni,és úgy,hogy nem az ajtó előtt álltok,mert azt érzi,hogy ott vagytok.Tehát az a lényeg,hogy itt is érezze az új helyen,hogy visszajöttök hozzá,biztonságban van.
Van egy szer SOS bonbon,ezt pánikoló kutyáknál használják,amikor durrogtatás van.Állítólag ez van párologtató kivitelben,és talán folyadékként is,amit esetleg kendőre teszel,és azt kötöd a nyakára.
Hirtelen több ötletem nincs.Lehet,hogy kicsit össze-vissza,de talán használható ,bár van egy olyan érzésem,hogy már egy csomót próbáltatok belőle. Esetleg kutyasuli???????
Halihó,
a következő igencsak sürgős problémában kérném a segítségetek:
adott egy hiparaktív keverék kutyus, nem is kicsi, és már lassan-lassan két éves. Most költözött, és módszeresen szétszedi a lakást: megrágja az ajtót, szétszed mindent, amihez hozzáfér, kikaparja a falat. A kutyus mozgásigénye ki van elégítve, ez biztos, és elég sokat is foglalkozunk vele. LEhet-e az a probléma, hogy éppen, hogy túl sokat foglalkozunk vele, és így akar még több és több figyelmet? Vagy mégis miért viselkedik így és pláne: mit lehetne tenni ellene?
Minden viselkedési probléma abból fakad, hogy a kutya érzi magát falkavezérnek, de a vezér feladatait képtelen ellátni. Ajánlom olvasd el Jan Fennel Kutyapszichológia vagy Tanuljunk meg kutyául című könyvét. Megoldódik a problémád, ha betartod a benne leírtakat. Sok sikert!
Nem, már lassan másfél éve. Persze az is benne van, hogy nagyon hálás, hiszen talált kutyus, és jobb dolga van, mint nekem
Valami "valeriana" / macskagyökérről van valami tapasztalatotok? Természetesen szeretnénk inkább lelkileg rendezni ezt, hogy ne kelljen leszedálni szegény párát, de addig is, amíg azzal eredményt érünk el, kell valami.
Oh, igen, kilós velőscsont, csipogó labda, egyebek természetesen rendelkezésére állnak.
Szalárd írta:
adik írta:
Halihó,
a következő igencsak sürgős problémában kérném a segítségetek:
adott egy hiparaktív keverék kutyus, nem is kicsi, és már lassan-lassan két éves. Most költözött, és módszeresen szétszedi a lakást: megrágja az ajtót, szétszed mindent, amihez hozzáfér, kikaparja a falat. A kutyus mozgásigénye ki van elégítve, ez biztos, és elég sokat is foglalkozunk vele. LEhet-e az a probléma, hogy éppen, hogy túl sokat foglalkozunk vele, és így akar még több és több figyelmet? Vagy mégis miért viselkedik így és pláne: mit lehetne tenni ellene?
Szi!
Most került hozzátok a kutya,vagy mindig nálatok volt?Egy ismerősöm kutyája is hajlamos szétszedni a lakást,annak ellenére,hogy igyekeznek kihajtani belőle a lelket napi többszöri sétával.Egy dolog vált be náluk:mindig kell lenni valami rágnivalónak előtte,főleg ha elmennek otthonról.Szép nagy főtt csontot kap (mint a rajzfilmekben ),és azzal szépen elszórakozik egy ideig,és addig sem a szekrényt rágja.Vagy a megkaparintott telefontöltőt.Vagy a küszöböt,cipőt,könyvet,bármit...
Halihó,
a következő igencsak sürgős problémában kérném a segítségetek:
adott egy hiparaktív keverék kutyus, nem is kicsi, és már lassan-lassan két éves. Most költözött, és módszeresen szétszedi a lakást: megrágja az ajtót, szétszed mindent, amihez hozzáfér, kikaparja a falat. A kutyus mozgásigénye ki van elégítve, ez biztos, és elég sokat is foglalkozunk vele. LEhet-e az a probléma, hogy éppen, hogy túl sokat foglalkozunk vele, és így akar még több és több figyelmet? Vagy mégis miért viselkedik így és pláne: mit lehetne tenni ellene?
Szi!
Most került hozzátok a kutya,vagy mindig nálatok volt?Egy ismerősöm kutyája is hajlamos szétszedni a lakást,annak ellenére,hogy igyekeznek kihajtani belőle a lelket napi többszöri sétával.Egy dolog vált be náluk:mindig kell lenni valami rágnivalónak előtte,főleg ha elmennek otthonról.Szép nagy főtt csontot kap (mint a rajzfilmekben ),és azzal szépen elszórakozik egy ideig,és addig sem a szekrényt rágja.Vagy a megkaparintott telefontöltőt.Vagy a küszöböt,cipőt,könyvet,bármit...
Elküldve: 2010 Nov. 5. Péntek 18:36 Hozzászólás témája:
Neveletlen hercegnő
Halihó,
a következő igencsak sürgős problémában kérném a segítségetek:
adott egy hiparaktív keverék kutyus, nem is kicsi, és már lassan-lassan két éves. Most költözött, és módszeresen szétszedi a lakást: megrágja az ajtót, szétszed mindent, amihez hozzáfér, kikaparja a falat. A kutyus mozgásigénye ki van elégítve, ez biztos, és elég sokat is foglalkozunk vele. LEhet-e az a probléma, hogy éppen, hogy túl sokat foglalkozunk vele, és így akar még több és több figyelmet? Vagy mégis miért viselkedik így és pláne: mit lehetne tenni ellene? _________________ _/\_])_]_](_
Ki tud segíteni?
Pár hónapja Panni odament egy párhoz, akiknél volt egy kutyus. Panni csak szimatolt, de ők felemelték a kutyájukat. Panka persze - mert kíváncsi és tudni akarta, hogy mi baja a kutyusnak - két lábra állt és próbálta "megfejteni" a helyzetet. A pár férfi tagja ezt kutyatámadásnak vette és úgy belerúgott Pancsba, hogy bucskázott egyet.....
Pech, hogy egy házban lakunk. Mi tudok tenni azon kívül, hogy pórázon tartom hátha találkozunk? Amikor - szerencsére néha - összefutunk, Kicsi Csaj iszonyatos erővel támadja .... a kutyát. Igaza van tudom, de csitulhat valahogy ez a helyzet? Hogy tudok ezen én segíteni?
Köszönöm előre is! _________________ Lotifut - Panni
Lehet kutya nélkül élni, de ...
Sziasztok!Mi itt Matykóval újak vagyunk de ehhez muszáj hozzászólnom,mert velem is előfordult de csak egyszer hogy hívtam Matykót az meg állt és nézett..amikor többszöri hívásra sem indult el,elindultam én..ő is csak az ellenkező irányba és jött egy kocsi..
Majdnem megállt a szívem..(itt még csak 5 hónapos volt)na de mikor elgondolkodott rajta hogy jobb ha megáll nagyon megcibáltam és a férjemtől kapott egyet a seggére is..aztán büntiből azonnal pórázra tettem és nem szóltam hozzá..2 percig mert megsajnáltam..
5 hónapos korában vittem kutyaoviba,ahol is az alapokat megtanultuk 3 hét alatt(!!!!)és csak a pozitiv megerősítéssel,már 7 hónaposak vagyunk és kikerültünk a kezdő csoportba.
De nem is ezt akartam mondani hanem hogy ott mondta egy nagyon jó oktató(a mi trénerünk)hogy ha nem jön vissza a kutya SOHA nem szabad elindulni felé,mert megijed,esetleg játéknak tekinti a szitut.Azt mondta hogy mint minden kutya a Westik is nagyon kíváncsiak tehát csak egyszerűen gugoljunk le és csináljunk úgy mintha találtunk volna valamit..és visszajött..szóval nekünk bevált,már nem is csinál ilyet.
Ja és még valami ezt is a kutyasuliban tanultuk és akinek tudom adom tovább hogy amikor hívod mindíg ugyanazt a vezényszót használd és nagyon fontos hogy "énekelve"hívd,és LE KELL GUGOLNI!!(kistestű kutyáknál pláne..)utána NAGY DÍCSÉRET,ÉS JUTIFALAT,és ha megette és kiörülte már magát csak azután szabad rátenni a pórázt mert ha rögtön ráteszed a kutya a hívást a pórázzal fogja összekötni,és valószínű egy idő után nem fog odamenni.ezekkel a módszerekkel nagyon hamar megtanulja minden kicsi Westi hogy vissza kell menni a mamihoz papihoz! _________________ Szabó Kitty
Nálunk is volt hasonló helyzet.
Tettem el kutyaszalámit a sétára míg felvettem a cípőm Wendy kivette a mellényzsebemből a jutifalit. Megette.
Tettem el újjat és akkor indultunk.
Olyan részre vittem sétálni ahol már jártunk és nehogy a szagok miatt ne jöjjön vissza ha hívom. Természetesen mindig vannak új szagok mert azért járnak arra. Elengedtem, az elején mikor hívtam és mutattam Neki a jutifalit akkor ,,szótfogadott" aztán mikor már erélyesebben szóltam Neki egyre temposabban ment. Mondom, sőőt kiabálom : Wendy gyere ide!
Hátra néz és megy tovább. Már akkor tiszta ideg voltam. Én is elkezdtem futni és Ő még gyorsabban. Mondom Jézusom most elmegy.És jöttszembe a kocsi (ez egy ilyen földes út) mondom nem futok szépen sétálok, Wendy is szépen megy az út szélén sétálva...Mondom jajj Istenem segíts, hogy ki ne menjen a kocsi elé. Hát olyan szépen sétált akkor. De tiszta ideg voltam.És akkor jött a nyakrázás.Meg itthon most a nyáron nagyon sokat szeretnél vele foglalkozni.Most itt volt a suli a 8. osztály. Összejött minden.Meg aztán jön a nyaralás és jó lenne ha a balaton parton nem kéne porázon lenni-e.Ma is indulunk ilyen sétára, de nem tudom, hogy meg-e próbálkozzak vele.
Háát a kis gyagyás dögök a szívbajt hozzák az emberre!
Nálunk is az volt a szerencse,hogy korán volt még,és szervíz úton történt a dolog.De ennyi erővel elfuthat bárhová.
Hálátlan kis majom.Szoktam arra gondolni,hogy ha csak egy napot maga mellé venné valaki,mármint egy kóbor kutyus,és eltöltene vele egy napot,éhezéssel,félelemmel,szomjúsággal,esetleg még bántanák is a kis seggét,akkor biztosan tudná értékelni azt,hogy velünk élhet.
Na de hogy magyarázzam ezt el neki??????
Na a storizásból én sem maradnék ki
Az eggyetlen mikor elszaladt nagyon veszélyes volt...jöttünk haza a nagy sétából.Azt hittem én botor, hogy póráz nélkül megy a zebrázás is...kis átjáróknál megy, de a több sávosnál félek...akkor nem féltem meg is lett a baj.Nehéz elmagyarázni milyen az a zebra de legyen annyi elég hogy veszélyes beláthatattlan kanyarral és 6 sávos úttal melette pluszban(Petőfi híd budai hídfő re vezető út),
A lényeg hogy megilyedt az út közepén és a szerencse mentette meg a 80nal száguldó autóktól.Sprintelt is a zöld terület felé...na de mikor elkaptam a sírás a düh a félelem a minden keverékével a hangomban elpaskoltam, ahogy csak tőlem telt(nem vagyok egy nagy verős tíous )
De megtettem mindent hogy megemlegesse...szerintem a hangomban bújkáló félelem és szeretet győzte meg, hogy ezt többé ne csinálja.
A pórázon dolog nálunk úgy nézett ki, hogy fél évesen egy nagy tanyáról jött, ahhol nem nagyon volt pórázon.Tudta mi a különbség a póráz és a szabadság között.De ha nem hallgatott rám az elején ott is ment a nyakörvre csatt és mindjárt eszébe jutott mi is a helyzet.
Szóvál én ajánlom az elengedést biztos helyen és a nyakörvezést szigorúan, és csak addig mehet míg a póráz tart Ezért nem favorizálok a 3m es felx pórázokal.
De mindenkinek megvan a maga módszere.MI a kutyussal együtt alakítottuk ezt ki
Éreztem mi a jó neki ő meg érezte én mit várok el.Ennyi a varázslat és kész egy szófogadó kutya _________________ westie szerelem van és cukiság!
Nálunk is volt hasonló helyzet.
Tettem el kutyaszalámit a sétára míg felvettem a cípőm Wendy kivette a mellényzsebemből a jutifalit. Megette.
Tettem el újjat és akkor indultunk.
Olyan részre vittem sétálni ahol már jártunk és nehogy a szagok miatt ne jöjjön vissza ha hívom. Természetesen mindig vannak új szagok mert azért járnak arra. Elengedtem, az elején mikor hívtam és mutattam Neki a jutifalit akkor ,,szótfogadott" aztán mikor már erélyesebben szóltam Neki egyre temposabban ment. Mondom, sőőt kiabálom : Wendy gyere ide!
Hátra néz és megy tovább. Már akkor tiszta ideg voltam. Én is elkezdtem futni és Ő még gyorsabban. Mondom Jézusom most elmegy.És jöttszembe a kocsi (ez egy ilyen földes út) mondom nem futok szépen sétálok, Wendy is szépen megy az út szélén sétálva...Mondom jajj Istenem segíts, hogy ki ne menjen a kocsi elé. Hát olyan szépen sétált akkor. De tiszta ideg voltam.És akkor jött a nyakrázás.Meg itthon most a nyáron nagyon sokat szeretnél vele foglalkozni.Most itt volt a suli a 8. osztály. Összejött minden.Meg aztán jön a nyaralás és jó lenne ha a balaton parton nem kéne porázon lenni-e.Ma is indulunk ilyen sétára, de nem tudom, hogy meg-e próbálkozzak vele.
Háát a kis gyagyás dögök a szívbajt hozzák az emberre!
Nálunk is az volt a szerencse,hogy korán volt még,és szervíz úton történt a dolog.De ennyi erővel elfuthat bárhová.
Hálátlan kis majom.Szoktam arra gondolni,hogy ha csak egy napot maga mellé venné valaki,mármint egy kóbor kutyus,és eltöltene vele egy napot,éhezéssel,félelemmel,szomjúsággal,esetleg még bántanák is a kis seggét,akkor biztosan tudná értékelni azt,hogy velünk élhet.
Na de hogy magyarázzam ezt el neki??????
Háááát köszönöm mindenkinek,nagyon jó,hogy ilyen sokan válaszoltatok!
Mindenki válaszában találtam valami használhatót!
Mi az a dobólánc????Tegnap hozzávágtam a csipogós játékát,de nem érdekelte.
És azt is csináltam már vele,hogy otthagytam,Ő nem látott,és én is csak akkor,ha felálltam,(mert hogy leültem egy lépcsőre).
Szerintetek érdekelte?
Ilyenkor arra gondolok,hogy egy hálátlan dög,és szombaton elgondolkodtam rajta,hogy elcserélem egy kóborkutyára.
Találtam egyet a Cora parkolóba,kis csúnya volt,kérlelőn nézett,és Vercsy egyből visszaszaladt a Corába 15 dkg párizsiért,meg száraztápért.
Mindenhol tolakodtam,hogy nehogy elmenjen mire kiérek.!megvárt.És evett sokat!Fájó szívvel hagytam ott!Gondoltam rá,hogy milyen okos,hogy a parkolóba jön "koldulni",és hogy biztosan milyen hálás lenne valakinek,aki befogadná!
A hibát abban látom,hogy ha létezik ilyen,túl sokat foglalkozunk vele!
Nem a tanítást értem ez alatt,hanem a babusgatást.
Én is imádom simogatni,nézni,stb,és még a két lányom is!
Néha már rájuk szólok,hogy hagyják békén,néha "szól a kutya magától" ha fáradt,egyszerűen megmorogja őket.Engem soha,bár ha alszik,én nem szoktam cseszegetni.Ma még nem "beszéltem" vele,már nagyon hiányzik.Kb kétszer néztem rá összesen.
Holnap írok még,mert most mennem kell,nem is ezt akartam írni,amit írtam,majd holnap értelmesebbet írok!
Szép estét Mindenkinek!
Vercsy és Britta-aki egy hálátlan dög!
Szia!
Mostanság egyéb elfoglaltságok miatt el vagyok tünve a fórumról ,de nem végleg.
Amit csinálsz ,hogy nem beszélsz vele rá sem nézel NAGYON JÓ TAKTIKA mert a "kis büdös disznókra" csak a lelki terror hat!!!!! De az nagyon hidd el tapasztalatból beszélek, nagyon okosak tudják jól,hogy miért nem beszélsz velük.
Velem egyetlen egyszer csinálta meg Hugi kutyám (aki annyira hozzám van növe,hogy minden hová követ mint az árnyék),egy tali alkalmával a Hajógyárin, elengedtem és teljesen más felé indult el mint a "banda" hiába hívtam indultam el a másik irányba, se hang se kép, a kutya ment a saját feje után mikor elkaptam kőkemény grabanc rázás kiabálás és a séta további részét pórázon kellett megtennie (szégyenszemre).Ne aggodj azóta a kutyát bármikor el merem engedni, mert tudom,hogy megáll a szavamra,meg a lányoméra is, ha macsek és labda nincs a közelében,amit nekem kell elöbb észre vennem.De sok tanítás és jutifalat kell hozzá.
Köszönöm válaszod.Akkor nem marad más hátra,mint türelemmel várni.
Azóta még nem vittem le sétálni,valamelyik nap megpróbálom majd.
Írom a fejleményeket,ha történik valami ezen a téren.(mármint póráz nélkül nem vittem le)Habár amúgy sem,mert a lányok vitték,szigorúan pórázzal.Na majd valamelyik nap....
Nálunk is volt hasonló helyzet.
Tettem el kutyaszalámit a sétára míg felvettem a cípőm Wendy kivette a mellényzsebemből a jutifalit. Megette.
Tettem el újjat és akkor indultunk.
Olyan részre vittem sétálni ahol már jártunk és nehogy a szagok miatt ne jöjjön vissza ha hívom. Természetesen mindig vannak új szagok mert azért járnak arra. Elengedtem, az elején mikor hívtam és mutattam Neki a jutifalit akkor ,,szótfogadott" aztán mikor már erélyesebben szóltam Neki egyre temposabban ment. Mondom, sőőt kiabálom : Wendy gyere ide!
Hátra néz és megy tovább. Már akkor tiszta ideg voltam. Én is elkezdtem futni és Ő még gyorsabban. Mondom Jézusom most elmegy.És jöttszembe a kocsi (ez egy ilyen földes út) mondom nem futok szépen sétálok, Wendy is szépen megy az út szélén sétálva...Mondom jajj Istenem segíts, hogy ki ne menjen a kocsi elé. Hát olyan szépen sétált akkor. De tiszta ideg voltam.És akkor jött a nyakrázás.Meg itthon most a nyáron nagyon sokat szeretnél vele foglalkozni.Most itt volt a suli a 8. osztály. Összejött minden.Meg aztán jön a nyaralás és jó lenne ha a balaton parton nem kéne porázon lenni-e.Ma is indulunk ilyen sétára, de nem tudom, hogy meg-e próbálkozzak vele. _________________
Háááát köszönöm mindenkinek,nagyon jó,hogy ilyen sokan válaszoltatok!
Mindenki válaszában találtam valami használhatót!
Mi az a dobólánc????Tegnap hozzávágtam a csipogós játékát,de nem érdekelte.
És azt is csináltam már vele,hogy otthagytam,Ő nem látott,és én is csak akkor,ha felálltam,(mert hogy leültem egy lépcsőre).
Szerintetek érdekelte?
Ilyenkor arra gondolok,hogy egy hálátlan dög,és szombaton elgondolkodtam rajta,hogy elcserélem egy kóborkutyára.
Találtam egyet a Cora parkolóba,kis csúnya volt,kérlelőn nézett,és Vercsy egyből visszaszaladt a Corába 15 dkg párizsiért,meg száraztápért.
Mindenhol tolakodtam,hogy nehogy elmenjen mire kiérek.!megvárt.És evett sokat!Fájó szívvel hagytam ott!Gondoltam rá,hogy milyen okos,hogy a parkolóba jön "koldulni",és hogy biztosan milyen hálás lenne valakinek,aki befogadná!
A hibát abban látom,hogy ha létezik ilyen,túl sokat foglalkozunk vele!
Nem a tanítást értem ez alatt,hanem a babusgatást.
Én is imádom simogatni,nézni,stb,és még a két lányom is!
Néha már rájuk szólok,hogy hagyják békén,néha "szól a kutya magától" ha fáradt,egyszerűen megmorogja őket.Engem soha,bár ha alszik,én nem szoktam cseszegetni.Ma még nem "beszéltem" vele,már nagyon hiányzik.Kb kétszer néztem rá összesen.
Holnap írok még,mert most mennem kell,nem is ezt akartam írni,amit írtam,majd holnap értelmesebbet írok!
Szép estét Mindenkinek!
Vercsy és Britta-aki egy hálátlan dög!
Szia!
Mostanság egyéb elfoglaltságok miatt el vagyok tünve a fórumról ,de nem végleg.
Amit csinálsz ,hogy nem beszélsz vele rá sem nézel NAGYON JÓ TAKTIKA mert a "kis büdös disznókra" csak a lelki terror hat!!!!! De az nagyon hidd el tapasztalatból beszélek, nagyon okosak tudják jól,hogy miért nem beszélsz velük.
Velem egyetlen egyszer csinálta meg Hugi kutyám (aki annyira hozzám van növe,hogy minden hová követ mint az árnyék),egy tali alkalmával a Hajógyárin, elengedtem és teljesen más felé indult el mint a "banda" hiába hívtam indultam el a másik irányba, se hang se kép, a kutya ment a saját feje után mikor elkaptam kőkemény grabanc rázás kiabálás és a séta további részét pórázon kellett megtennie (szégyenszemre).Ne aggodj azóta a kutyát bármikor el merem engedni, mert tudom,hogy megáll a szavamra,meg a lányoméra is, ha macsek és labda nincs a közelében,amit nekem kell elöbb észre vennem.De sok tanítás és jutifalat kell hozzá. _________________ ANYA: www.charmingwestie.hu
APA: www.muha.hu http://charmingwestie.blogspot.com/
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia,üdv itt!
Biztos segítségre lelsz nálunk.Első kérdésem az lenne szuka vagy kan akiről beszélünk...szerintem szuka de nem vennék mérget...Szóval 7 hónapos...hova jártok, hol laktok miegymás,fontos infók...
Tanács:Ha sétáltatod pórázon tegyed,paranccsal míg a kiszemelt helyre nem értek.
Coco 11hónapos és már régen póráz nélkül jön,mert ez nekem is ideálom.DE jól megtanultam kiképző barátaimtól, hogy csak akkor engedjük el kutyánkkat ha maradéktalanul hallgat ránk.Erre a fokozatos tanítás kell.
A kutty valószínűleg azért ment el,mert:
1:kilépett abból a körből mikor még eléred innentől kezdve füle botját sem mozdítja
2.Ritkán van elengedve ezért a szabadság mámora hajtotta
3.tojt rád az elején mert messze voltál aztán továbbra azért mert ha vissza ment volna tudta hogy lebaszást kap
4.írtad, hogy hívtad a lányodat segítsen,ebből én arra következtetek nem te vagy a falkavezér...
Tehát:
Vigyél magadal dobóláncot az csörög zörög odadobod a farának puff mindjárt meglepődik, hogy a gazdi keze ide is elér.
HA nem vagy falkavezér ne is számíts semmire egy 7hónapos kutyától...
A németjuhászok nagyon engedelmes jószágok ez egy westiere TERRIERre nem igaz maradéktalanul.Vannak csodák de ők akkor is terrierek.coco szépen sétál póráz nélkül a főbb parancsokat ismeri ki tudom küszöbölni a veszélyeket de még így is nyugodtabb vagyok ha nem út melett sétálunk vagy ha igen akkor póráz.Sosem lehet tudni!
Coco sem hallgat rám mindig...láb mellé még nem tud jönni séta közben ahhoz póráz kell,de sok mindent tud amit a póráz nélküli séták alatt kiokoskodtunk közössen.Tudta mi a különbség póráz és szabadság között...úgyhogy inkább hallgat rám mert akkor elengedem.
Asszem van amit kihagytam de remélem ezzel segítettem...pusz
Szia!
Csak azért hívtam a lányokat le,mert már nagyon féltem,hogy baja esik,és hárman könnyebben be tudtuk volna keríteni esetleg,plussz a lányoknak valószínűleg örült volna,és vígan odamegy hozzájuk.
De erre nem került sor,mert elkaptam a büdös bestiát!Ja amúgy csajszi!
Megyek tényleg,mert egyesek már nyávognak mellettem
Háááát köszönöm mindenkinek,nagyon jó,hogy ilyen sokan válaszoltatok!
Mindenki válaszában találtam valami használhatót!
Mi az a dobólánc????Tegnap hozzávágtam a csipogós játékát,de nem érdekelte.
És azt is csináltam már vele,hogy otthagytam,Ő nem látott,és én is csak akkor,ha felálltam,(mert hogy leültem egy lépcsőre).
Szerintetek érdekelte?
Ilyenkor arra gondolok,hogy egy hálátlan dög,és szombaton elgondolkodtam rajta,hogy elcserélem egy kóborkutyára.
Találtam egyet a Cora parkolóba,kis csúnya volt,kérlelőn nézett,és Vercsy egyből visszaszaladt a Corába 15 dkg párizsiért,meg száraztápért.
Mindenhol tolakodtam,hogy nehogy elmenjen mire kiérek.!megvárt.És evett sokat!Fájó szívvel hagytam ott!Gondoltam rá,hogy milyen okos,hogy a parkolóba jön "koldulni",és hogy biztosan milyen hálás lenne valakinek,aki befogadná!
A hibát abban látom,hogy ha létezik ilyen,túl sokat foglalkozunk vele!
Nem a tanítást értem ez alatt,hanem a babusgatást.
Én is imádom simogatni,nézni,stb,és még a két lányom is!
Néha már rájuk szólok,hogy hagyják békén,néha "szól a kutya magától" ha fáradt,egyszerűen megmorogja őket.Engem soha,bár ha alszik,én nem szoktam cseszegetni.Ma még nem "beszéltem" vele,már nagyon hiányzik.Kb kétszer néztem rá összesen.
Holnap írok még,mert most mennem kell,nem is ezt akartam írni,amit írtam,majd holnap értelmesebbet írok!
Szép estét Mindenkinek!
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia!
Én a hasonló helyzetek elkerülése végett Arthur csipogós labdáját szoktam magammal vinni, amit csak ilyenkor kap meg jutalmul, meg séta alatti játékra. Mivel otthon nem játszhat ezzel a labdával, mindig nagyon figyel a hangjára.
Ez bevált kamasz kora óta; igaz ha tüzelő szukával találkozunk, attól nem tudom elhívni. (Max. elvinni.) _________________ www.arthurblogja.blogspot.com
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia Vercsy!
Látom, Britta is kamaszodik!
Nálunk az első és - eddig - utolsó ilyen "jön a Gazdi, elfutok másik irányba" eset kb. 5 hónapos kora körül esett meg. Aztán kidolgoztam egy taktikát!
Megtanultunk úgy lefeküdni, hogyha távolról mondom neki, akkor is megteszi. A másik parancs a megáll volt, amit megtanult.
Tehát először azt mondom, hogy "megáll", aztán már a hanglejtésemből tudja automatikusan, hogy le kell feküdnie, de szoktam neki mondani is. Aztán lapított füllel (mint akit agyba-főbe szoktak verni) várja, hogy odaérjek. Akkor újabb leszidás és póráz felcsat.
A terrierekre általában igaz, hogy akárki a vezér, az ő akaratuk az az ő akaratuk.
Füge egy éves korára láb mellett haladt póráz nélkül, simán átmentem vele a négysávos kereszteződésen, megbíztam benne.
De Frankie is még csak 7 hónapos, mint Britta és kamasz. Sztem nagyobb türelem kell ekkor hozzájuk, mint akkor, amíg a tojáshéj a fenekükön van és csak a lakásban vannak! (Legalábbis nekem törpebaba korában nem volt semmi "terrierségéből" adódó problémám vele. Sőt, a mai napig vallom, hogy számomra tökéletesebb kutyát keresve sem találtam volna, kan terrier létére nagyon egy hullámhosszon van velem, figyel, ha kell, stb...)
De mindezek ellenére körültekintően kell eljárni és ismerni kell a kutyi határait. Nálunk is van egy bizonyos távolság, amikor már hívhatom én, ő éppen leragad valami irtózatosan frankó szagnál - olyankor elbújok pl. egy fa mögé, hogy ne lásson és úgy hívom. Ekkor megszeppen és fut hozzám, mint a nyuszi!
Szóval ki kell tapasztalni! "Legyél Te a legérdekesebb a kutyi számára" - nekünk ezt tanították! (Tény, hogy egy másik kölyökkutyával nem nagyon tudom még én sem a "versenyt" felvenni érdekesség szempontjából! )
Az első bekezdésedben tökéletesen mintha csak leírtad volna a Vaci viselkedését. Lesunnya magát a földre, mintha őt vernék, és szomorú szemekkel néz rám. Múltkor még remegett is. Már röhögtem, mert olyan ciki volt, pedig csak rászóltam, hogy álljon meg. Ő meg előadta a jajj engem mindig megvernek nagyjelenetet. Égett a pofám. Még ha igaz lenne, akkor legalább megérteném, hogy fél, ááá, de csak színészkedett a kis elkényeztetett ágyban alvó kur.a.
A lelki terror nálunk is így működik...Szia Coco és már mi megyünk is...de ő tudja, hogy átvágom és sosem hagynám ott,úgyhogy mi a megsértődést választottuk:Jujj Coco,köszi,jól van nem szeretsz hangsúlyal elfordulok és szipogok kettőt=)Erre ő cukin odajön és csóválja a répa farkát amolyan naaa ne hari nem akartalak bántani arcal=) És a fülhátracsapás természetessen itt is működik _________________ westie szerelem van és cukiság!
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia Vercsy!
Látom, Britta is kamaszodik!
Nálunk az első és - eddig - utolsó ilyen "jön a Gazdi, elfutok másik irányba" eset kb. 5 hónapos kora körül esett meg. Aztán kidolgoztam egy taktikát!
Megtanultunk úgy lefeküdni, hogyha távolról mondom neki, akkor is megteszi. A másik parancs a megáll volt, amit megtanult.
Tehát először azt mondom, hogy "megáll", aztán már a hanglejtésemből tudja automatikusan, hogy le kell feküdnie, de szoktam neki mondani is. Aztán lapított füllel (mint akit agyba-főbe szoktak verni) várja, hogy odaérjek. Akkor újabb leszidás és póráz felcsat.
A terrierekre általában igaz, hogy akárki a vezér, az ő akaratuk az az ő akaratuk.
Füge egy éves korára láb mellett haladt póráz nélkül, simán átmentem vele a négysávos kereszteződésen, megbíztam benne.
De Frankie is még csak 7 hónapos, mint Britta és kamasz. Sztem nagyobb türelem kell ekkor hozzájuk, mint akkor, amíg a tojáshéj a fenekükön van és csak a lakásban vannak! (Legalábbis nekem törpebaba korában nem volt semmi "terrierségéből" adódó problémám vele. Sőt, a mai napig vallom, hogy számomra tökéletesebb kutyát keresve sem találtam volna, kan terrier létére nagyon egy hullámhosszon van velem, figyel, ha kell, stb...)
De mindezek ellenére körültekintően kell eljárni és ismerni kell a kutyi határait. Nálunk is van egy bizonyos távolság, amikor már hívhatom én, ő éppen leragad valami irtózatosan frankó szagnál - olyankor elbújok pl. egy fa mögé, hogy ne lásson és úgy hívom. Ekkor megszeppen és fut hozzám, mint a nyuszi!
Szóval ki kell tapasztalni! "Legyél Te a legérdekesebb a kutyi számára" - nekünk ezt tanították! (Tény, hogy egy másik kölyökkutyával nem nagyon tudom még én sem a "versenyt" felvenni érdekesség szempontjából! )
Az első bekezdésedben tökéletesen mintha csak leírtad volna a Vaci viselkedését. Lesunnya magát a földre, mintha őt vernék, és szomorú szemekkel néz rám. Múltkor még remegett is. Már röhögtem, mert olyan ciki volt, pedig csak rászóltam, hogy álljon meg. Ő meg előadta a jajj engem mindig megvernek nagyjelenetet. Égett a pofám. Még ha igaz lenne, akkor legalább megérteném, hogy fél, ááá, de csak színészkedett a kis elkényeztetett ágyban alvó kur.a. _________________ Nóri+Zoli+Vaci+Rudolf+Sári&Sali a japán táncoló egerek
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia,üdv itt!
Biztos segítségre lelsz nálunk.Első kérdésem az lenne szuka vagy kan akiről beszélünk...szerintem szuka de nem vennék mérget...Szóval 7 hónapos...hova jártok, hol laktok miegymás,fontos infók...
Tanács:Ha sétáltatod pórázon tegyed,paranccsal míg a kiszemelt helyre nem értek.
Coco 11hónapos és már régen póráz nélkül jön,mert ez nekem is ideálom.DE jól megtanultam kiképző barátaimtól, hogy csak akkor engedjük el kutyánkkat ha maradéktalanul hallgat ránk.Erre a fokozatos tanítás kell.
A kutty valószínűleg azért ment el,mert:
1:kilépett abból a körből mikor még eléred innentől kezdve füle botját sem mozdítja
2.Ritkán van elengedve ezért a szabadság mámora hajtotta
3.tojt rád az elején mert messze voltál aztán továbbra azért mert ha vissza ment volna tudta hogy lebaszást kap
4.írtad, hogy hívtad a lányodat segítsen,ebből én arra következtetek nem te vagy a falkavezér...
Tehát:
Vigyél magadal dobóláncot az csörög zörög odadobod a farának puff mindjárt meglepődik, hogy a gazdi keze ide is elér.
HA nem vagy falkavezér ne is számíts semmire egy 7hónapos kutyától...
A németjuhászok nagyon engedelmes jószágok ez egy westiere TERRIERre nem igaz maradéktalanul.Vannak csodák de ők akkor is terrierek.coco szépen sétál póráz nélkül a főbb parancsokat ismeri ki tudom küszöbölni a veszélyeket de még így is nyugodtabb vagyok ha nem út melett sétálunk vagy ha igen akkor póráz.Sosem lehet tudni!
Coco sem hallgat rám mindig...láb mellé még nem tud jönni séta közben ahhoz póráz kell,de sok mindent tud amit a póráz nélküli séták alatt kiokoskodtunk közössen.Tudta mi a különbség póráz és szabadság között...úgyhogy inkább hallgat rám mert akkor elengedem.
Asszem van amit kihagytam de remélem ezzel segítettem...pusz
Szerintem nem azért ment el, mert nem vagy falkavezér, számomra saját tapasztalat alapján sokkal sokkal egyszerűbb oka van. Egyszerűen kamaszodik. Van nekem egy Vackorom. A telep leg-jólneveltebb, leg tüneményesebb kutyája volt egészen kb 6-7 hónapos koráig. Akkor egyszercsak mint a megveszekedett, megbolondult. Emberi nyelven, kamaszodott. Dafke is mást csinált, mint amit én mondtam neki. Pedig én voltam a falkavezér, mai napig én vagyok számára a kedvenc, de csak azért sem csinálta, amit én vártam tőle.
Abszolút nem tetted rosszul, hogy elkalapáltad. Én is volt hogy jó alaposan kiporoltam a hátsókat, mert már semmi más nem segített, és bár ezt ők nem értik, de az ő érdekük, hogy hallgassanak ránk, mert pórul járhatnak, ha kiszaladnak az útra.
Viszont egy dolgot nem szabad, hogyha nem hallgat rád 200%ig. Ez pedig az, hogy kividd olyan helyre, ahol autók járnak póráz nélkül. Rám hallgat Vaci, de soha nem viszem akár csak 2*1 sávos út mellé sem úgy, hogy nincs rajta póráz. Megriadhat egy felbőgő motortól, robogótól, és már meg is van a baj. Én elengedtem a kutyát az első sétától kezdve, hiszen így tanulja meg, hogy visszjöjjön, ilyenek. De mindig csak olyan helyen, ahol nem volt forgalom. A másik, hogy a tanulási időszakban mindig volt nálam jutifalat, mert ha semmi sem, akkor a bélpoklossága visszahozza.
Nálunk 200%ig én vagyok mindkét kutyánál a falkavezér, mégis hogyha épp neki olyanja van, és elmegy, akkor a szigor nem segít. A lelki terror igen. Én pl, mikor a téren játszik, és nem akar jönni, nem szaladok utána, mert tudom, hogy az nem segít, hanem fogom, hangosan közlöm vele, hogy Szia Vaci (ezt mondjuk nekik reggelente is, mikor megyünk dolgozni, olyankor tudják, hogy elmegyünk), és elsétálok. Mindig utánam jön egy pár másodperc után, nehogy ott hagyjam. Nálunk abszolút a lelki terror vált be.
Egy biztos, ő terrier. Mégpedig azt hiszem nem is éppen a kevésbé keményfejű fajtából. Akkor is próbálkozni fog, hogy hol vannak a határok számára, hogyha idősebb lesz. De mindig nagyon következetesen kell vele bánni. Vigyázz, ne féljen tőled, de tudja, hogy ki a főnök.
Még valami nagyon fontos. Ne várd el tőle míg kölyök, hogy nem lesznek ilyen dolgai. Igenis lesznek. Meg kell próbálnod megakadályozni, de ettől még valamennyi lesz.
Szigorúság, sétánál jutifalat, következetesség, ja, és még minimum 1-1,5 év még, mire teljesen helyrebillen az agya, és felnő, kitartást, sokat! _________________ Nóri+Zoli+Vaci+Rudolf+Sári&Sali a japán táncoló egerek
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia Vercsy!
Látom, Britta is kamaszodik!
Nálunk az első és - eddig - utolsó ilyen "jön a Gazdi, elfutok másik irányba" eset kb. 5 hónapos kora körül esett meg. Aztán kidolgoztam egy taktikát!
Megtanultunk úgy lefeküdni, hogyha távolról mondom neki, akkor is megteszi. A másik parancs a megáll volt, amit megtanult.
Tehát először azt mondom, hogy "megáll", aztán már a hanglejtésemből tudja automatikusan, hogy le kell feküdnie, de szoktam neki mondani is. Aztán lapított füllel (mint akit agyba-főbe szoktak verni) várja, hogy odaérjek. Akkor újabb leszidás és póráz felcsat.
A terrierekre általában igaz, hogy akárki a vezér, az ő akaratuk az az ő akaratuk.
Füge egy éves korára láb mellett haladt póráz nélkül, simán átmentem vele a négysávos kereszteződésen, megbíztam benne.
De Frankie is még csak 7 hónapos, mint Britta és kamasz. Sztem nagyobb türelem kell ekkor hozzájuk, mint akkor, amíg a tojáshéj a fenekükön van és csak a lakásban vannak! (Legalábbis nekem törpebaba korában nem volt semmi "terrierségéből" adódó problémám vele. Sőt, a mai napig vallom, hogy számomra tökéletesebb kutyát keresve sem találtam volna, kan terrier létére nagyon egy hullámhosszon van velem, figyel, ha kell, stb...)
De mindezek ellenére körültekintően kell eljárni és ismerni kell a kutyi határait. Nálunk is van egy bizonyos távolság, amikor már hívhatom én, ő éppen leragad valami irtózatosan frankó szagnál - olyankor elbújok pl. egy fa mögé, hogy ne lásson és úgy hívom. Ekkor megszeppen és fut hozzám, mint a nyuszi!
Szóval ki kell tapasztalni! "Legyél Te a legérdekesebb a kutyi számára" - nekünk ezt tanították! (Tény, hogy egy másik kölyökkutyával nem nagyon tudom még én sem a "versenyt" felvenni érdekesség szempontjából! ) _________________ Frankie Forever, Füge for Eternity!!!
http://gallery.site.hu/u/inidampco/
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Vercsy és a kis "tetűláda-Britta"
Szia,üdv itt!
Biztos segítségre lelsz nálunk.Első kérdésem az lenne szuka vagy kan akiről beszélünk...szerintem szuka de nem vennék mérget...Szóval 7 hónapos...hova jártok, hol laktok miegymás,fontos infók...
Tanács:Ha sétáltatod pórázon tegyed,paranccsal míg a kiszemelt helyre nem értek.
Coco 11hónapos és már régen póráz nélkül jön,mert ez nekem is ideálom.DE jól megtanultam kiképző barátaimtól, hogy csak akkor engedjük el kutyánkkat ha maradéktalanul hallgat ránk.Erre a fokozatos tanítás kell.
A kutty valószínűleg azért ment el,mert:
1:kilépett abból a körből mikor még eléred innentől kezdve füle botját sem mozdítja
2.Ritkán van elengedve ezért a szabadság mámora hajtotta
3.tojt rád az elején mert messze voltál aztán továbbra azért mert ha vissza ment volna tudta hogy lebaszást kap
4.írtad, hogy hívtad a lányodat segítsen,ebből én arra következtetek nem te vagy a falkavezér...
Tehát:
Vigyél magadal dobóláncot az csörög zörög odadobod a farának puff mindjárt meglepődik, hogy a gazdi keze ide is elér.
HA nem vagy falkavezér ne is számíts semmire egy 7hónapos kutyától...
A németjuhászok nagyon engedelmes jószágok ez egy westiere TERRIERre nem igaz maradéktalanul.Vannak csodák de ők akkor is terrierek.coco szépen sétál póráz nélkül a főbb parancsokat ismeri ki tudom küszöbölni a veszélyeket de még így is nyugodtabb vagyok ha nem út melett sétálunk vagy ha igen akkor póráz.Sosem lehet tudni!
Coco sem hallgat rám mindig...láb mellé még nem tud jönni séta közben ahhoz póráz kell,de sok mindent tud amit a póráz nélküli séták alatt kiokoskodtunk közössen.Tudta mi a különbség póráz és szabadság között...úgyhogy inkább hallgat rám mert akkor elengedem.
Asszem van amit kihagytam de remélem ezzel segítettem...pusz _________________ westie szerelem van és cukiság!
Sziasztok!
Britta 7 hónapos.Járunk kutyaiskolába is.Itthon is tanítgatom.
Tényleg rengeteget foglalkozunk vele,talán túl sokat is.
Szót fogad nagyjából,tudja ha rosszat csinál,okos,értelmes kutyának tűnik.
És ma reggel mit csinált?
Levittem,nyakörv,és póráz nélkül,(nem találtam a nyakörvet,így a póráz is értelmét vesztette).Vittem jutalomfalatot is,nehogy gond legyen.
Régi probléma ez,hogy nem jön vissza,ha hívom!
A kutyasuliba,ott igen!Al akásban is mindig odajön!Lent,ahol fontos lenne,ott nem mindig!Azt mondták,ne verjem meg,ha nem jön vissza,mert akkor soha nem fog visszajönni.Így is tettem,ha visszajött,dícséret,simi,ha nem,enyhe irgum-burgum.
De elfogyott a türelmem,és amit reggel csinált,az meghaladta a tűrőképességemet!Hívtam,nem jött!Néha felnézett ugyan,néha azt se,mondtam szépen,csúnyán,határozottan,parancsolóan,semmi,sőt,ha közelítettem felé,másik irányba kezdett el bandukolni.
Aztán veszélyes részhez értünk,kocsikhoz.
Már majdnem sírtam,mert nagyon féltettem a kis rohadékot,felhívtam a lányomat,hogy azonnal jöjjön le segíteni!Nem mertem jobban üldözni,nehogy miattam szaladjon ki a gyogyós az útra!Korán volt még,ez volt a szerencsénk.A kenyereskocsi azért majdnem elütötte!
Végül úgy fogtam meg,hogy felment egy lépcsőn,ahonnan csak úgy tudott lejönni,ha elsiet mellettem,de készültem,és elkaptam!
A nyakánál megráncigáltam a bőrt,és nem bírtam tovább,meg is ütöttem!!!A fenekét,és közbe szidtam-kiabáltam!Hazavittem,a lakásban letettem,fenéken billentettem,és mondtam neki,hogy takarodjon a szemem elől!Azóta harag van.Egyáltalán nem foglalkozom vele.
Nincs lelkiismeretfurdalásom,hogy megütöttem,most is megtenném újra!
Az nem megoldás,hogy pórázzal viszem le,mert jó,leviszem,de én egy szótfogadó,okos,megbízható kutyát akarok!!!!
És nem mondanám,hogy nem értek a kutyákhoz,érzékem is van hozzájuk,ebbe nőttem fel,Édesapám német juhászokat tenyésztett,képzett,totyogós koromtól kutyákkal nőttem fel!Ettem a kajájukból.A borsót kiszedegettem tőlük 1,5 évesen
Ja és a gyerekeim is jólneveltek!!!!
Szóval én úgy érzem,nem én cseszem el!!!Pedig biztos én,de mit????
Várom a tanácsokat!!!Tényleg,őszintén várom,segítsetek ha van valami ötletetek!Köszi előre is!
Sziasztok!
Talán valamelyikőtökkel előfordult már hasonló....
Talán tudjátok, hogy sportszerető vagyok. "Csinálom" is, de nézni is szeretem. Gyakran előfordult már - legutóbb ma, a délutáni meccsnél -, hogy amikor szurkolok, hanggal, tapsolva, kurjongatva vagy éppen csendben, Panka jön, kicsi füleit hátracsapja, a tekintetében pedig a totális aggódás. Símogatom, nyugtatgatom, felveszem magam mellé, hogy semmi baj, minden rendben, de eltelik egy kis idő, mire megnyugszik. Közeledik az Olimpia....
Szerintetek mit lehet még tenni, hogy ne okozzak neki kellemetlen perceket?
Köszönöm!
Hát most lehet, hogy nagyon nagy hülyeséget írok, de nekem annó mikor a kutyázást kezdtem a kutyasuliban azt mondták, hogy ha a kuttty fél nem szabad simogatni meg nyugtatgatni, mert ő azt úgy veszi le h te dícséred azért mert ő fél.Nem tudom mennyi igazság lehet benne, őszintén bevallom, az enyémek pl félnek a durrogástól(egy barom megdobálta őket petárdával azóta nem bírják) és olyankor mindig leülök hozzájuk, benyomorognak az ölembe (mindannyian ) és beszélgetek velük. Ettől nagyon megnyukszanak.
Meg fogom próbálni simogatás nélkül, csak beszélve hozzá.
Egyébként ezen kívül más - kop-kop-kop - zaj nem zavarja. Jöhet vihar, durroghat a petárda, füle botját sem. Azért örülök, hogy van egy ilyen kapocs (is) közöttünk, de ahogy írtam, szeretnék segíteni is Kicsi Panninak.
Köszönöm a válaszod. _________________ Lotifut - Panni
Lehet kutya nélkül élni, de ...
Sziasztok!
Talán valamelyikőtökkel előfordult már hasonló....
Talán tudjátok, hogy sportszerető vagyok. "Csinálom" is, de nézni is szeretem. Gyakran előfordult már - legutóbb ma, a délutáni meccsnél -, hogy amikor szurkolok, hanggal, tapsolva, kurjongatva vagy éppen csendben, Panka jön, kicsi füleit hátracsapja, a tekintetében pedig a totális aggódás. Símogatom, nyugtatgatom, felveszem magam mellé, hogy semmi baj, minden rendben, de eltelik egy kis idő, mire megnyugszik. Közeledik az Olimpia....
Szerintetek mit lehet még tenni, hogy ne okozzak neki kellemetlen perceket?
Köszönöm!
Hát most lehet, hogy nagyon nagy hülyeséget írok, de nekem annó mikor a kutyázást kezdtem a kutyasuliban azt mondták, hogy ha a kuttty fél nem szabad simogatni meg nyugtatgatni, mert ő azt úgy veszi le h te dícséred azért mert ő fél.Nem tudom mennyi igazság lehet benne, őszintén bevallom, az enyémek pl félnek a durrogástól(egy barom megdobálta őket petárdával azóta nem bírják) és olyankor mindig leülök hozzájuk, benyomorognak az ölembe (mindannyian ) és beszélgetek velük. Ettől nagyon megnyukszanak. _________________ A westie nem kutya, a westie az westie!
Tamda Dee KASE Future Hope kennel
Sziasztok!
Talán valamelyikőtökkel előfordult már hasonló....
Talán tudjátok, hogy sportszerető vagyok. "Csinálom" is, de nézni is szeretem. Gyakran előfordult már - legutóbb ma, a délutáni meccsnél -, hogy amikor szurkolok, hanggal, tapsolva, kurjongatva vagy éppen csendben, Panka jön, kicsi füleit hátracsapja, a tekintetében pedig a totális aggódás. Símogatom, nyugtatgatom, felveszem magam mellé, hogy semmi baj, minden rendben, de eltelik egy kis idő, mire megnyugszik. Közeledik az Olimpia....
Szerintetek mit lehet még tenni, hogy ne okozzak neki kellemetlen perceket?
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Regisztráció
Belépés
Galéria
Keresés
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Segitség!
Fórum index
»
Csevely az egyes fajtákról
»
West Highland White Terrier
Kor: 62
Esetleg kutyasuli??????? 
),és azzal szépen elszórakozik egy ideig,és addig sem a szekrényt rágja.Vagy a megkaparintott telefontöltőt.Vagy a küszöböt,cipőt,könyvet,bármit... 
)
(Max. elvinni.)
)